Reggel vonattal mentem suliba, mert szakadt az eső. Lement a két óra, utána siettem a próbaterembe, mert ebédszünetben és harmadik órában próbám volt.
Egész jól mentek a számok, szerintem szépen össze fognak állni az egyetemi fesztiválra.
Próba után találkoztam a Seikyós lánnyal, akivel tartjuk majd a kiselőadást Fukuokában. Kijavította a szövegemben a hibákat, annyira nem volt vészesen sok. Ő is elmondta nagyjából, miről fog beszélni.
Ezután kinyomtattam az előadás tartalmát és találkoztam Sárival.
Beszélgettünk kicsit, majd nekiindultunk a bevásárlásnak a szakadó esőben. Elvonatozunk a boltig, ahol beszereztük a palacsintához szükséges alapanyagokat.
Visszamentünk a koleszbe és nekiálltunk sütögetni. Sajnos eléggé késésben voltunk, de a palacsintákat nem lehet sürgetni. Közben Sári kikeverte a pudingokat, és elkészítettük Hyerim szülinapi tortáját is, aminek a tetejére egy műanyag bogarat tettünk, ugyanis megígértem Hyerimnek, hogy kap tőlem csótánytortát, amit úgy szeret.
Szegény koreaiak kolesza nagyon mocskos és sok a csótány, hatalmas méretű százlábú. Gondoltam hasznosítani lehet az épület ezen előnyét.
Bő félórás késés után beestünk Hyerim szobájába. Szegény skacok már eléggé éhesek lehettek, legalábbis ezt olvastam le az arcukról. Tudok koreaiul! :D
Lakoma közben beszélgettünk, jókat röhögtünk. Itt éppen Hyon egy csoki reklámot mutat be. :D
Eljött Yúji és Ma-kun is, akikkel szintén nagyokat nevettünk. Sajnos mivel holnap Fukuokába kell mennem, eljöttem az utolsó vonattal.
Hazaértem és zengett az egész kaikan a kaikan lakók hangjától. Benéztem még Márióék szobájába, akik elmesélték milyen volt az „Epic Meal Party” A lényeg az, hogy sok finom japán ételt készítettek és egymás tetejére hányták. Mindenki evett belőle:
Közben Maxék elkezdtek sztiptízelni, ekkor Mamával úgy döntöttünk, hogy megyünk aludni. Szegény, kicsit megsértődött, de meg is értem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése