Ellustálkodtam 11-ig, aztán kimostam, elmentem a közértbe, és megvettem az alapanyagokat a Hortobágyi húsos palihoz.
Összedobtam a tölteléket és az öntetet, majd kikevertem a palacsintatésztát. A sütögetéssel megvártam a lányokat.
4 körül megérkeztek Yukko-ék, nekiállunk palacsintát sütni. Közben meséltem a tegnapi főzőiskoláról. A lányoknak is nagyon jól ment a sütögetés, az átforgatásnál jókat szórakoztunk. Akari utolsó palacsintája nem akart átfordulni. :D
Egész jól sikerült az ebéd, a japánoknak is ízlett. Közben beszélgettünk erről-arról. Evés után néztünk pár klippet a neten, és eltáncoltuk a Maru-maru-mori-morit, meg még pár hasonló táncocskát.
MARU MARU MORI MORI
Közben Akari felpróbálta a hajráfjaimat, amit sikeresen egyszer a szeme elé helyezett, amiről nekem rögtön a Star Track jutott eszembe. Kerestem is róla képet: kezdetét vette a jelmezverseny ezen kép alapján:
Majd később kihirdetem a győztest! :D
Estefelé megnéztük a Kokuhaku című filmet, mert még Yukko nem látta, de szerintem annyira nem tetszett neki. Ő olvasta mangában, mert abban is van, és ott ijesztőbb volt.
Akari, mint jósasszony - csak a saját jövőjét látja előre
Később sikerült skype-végre kapnunk Katát is, aki valószínűleg sejtette, hogy a két lány valahol itt bujkál a szobámban, csak meg akarjuk lepni. :D
Beszélgettünk kicsit, vicces volt újra így négyesben nevetgélni.
Aztán anyuékkal is skype-oltam, ott volt Isi és Andi is. Éppen szülinapi ebédhez készülődtek, tele volt finomsággal az asztal. Ettek helyettem is pogácsát. :D Néha a japán lánykák is hozzászóltak a beszélgetéshez: szia, szia, puszi, puszi, cuki, cuki. :D Úgy láttam, otthon minden rendben van, akkor még nem megyek haza. :D
Miután elköszöntem a családtól, beszéltünk még kicsit Katával, aztán a lányok siettek az utolsó vonathoz.
Rendbetettem a szobát, aztán elkészítettem a maradék palacsintát és levittem Petinek. Remélem ízlett neki és nem rontottam el vele a gyomrát, ami miatt nem mehet majd aikidózni, ami miatt majd jóóól megbüntetik. Remélem!
Ezután sikerült beszélnem a Szepes családdal, remélem legközelebb majd láthatom is őket. Skype mögött volt az egész család. Meséltek a nyarukról, meg hogy Andris megy majd Svájcba, én meg meséltem az itt töltött napjaimról, hétköznapjaimról. Remélem máskor is tudunk beszélni. Ja, HAJRÁ MAGYARORSZÁG! :D
Beszélgetés után még rendezgettem a képeimet, aztán ledőltem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése