Marcinak (kitűnő tanítványomnak) és Juditnak (kitűnő tanítványom kitűnő édesanyjának) köszönhetően, már tudtam nagyjából, hogy kell elkészíteni a sushi-t. Remélem jó tanítvány vagyok :)
A rizsbe bekevertem az ecetet, aztán a nori (alga) lapot a sushi-tekerőre tettem, belekentem egy kis réteg rizst. Egy sávban ráhelyeztem az uborkát, a tojást és egy kis sajtot, majd feltekertem. Szójaszósszal és wasabi-val ettem reggelire egy adagot.
A suliba is vittem magammal, persze, mire az ebédig jutottam, széjjelhullott. :(
Az első óra, mint mindig, nagyon hasznos volt. A második óra kissé unalmas. Írtunk egy röpdogát kanjikból, meg ellenőriztük a házit, amiről én azt sem tudtam, hogy volt. Terence-szel gyorsan bekarikáztunk hasraütés szerűen három választ, így megúsztuk a rosszpontot. :D
Ebédszünetben megkajáltunk. Sokan megdicsérték a sushimat, ami addigra inkább emlékeztetett egy háború dúlta rizsföldre, mintsem sushi-tekercsre.
Ebéd után Tina mondta, hogy mivel lesz koreai buli, ezért mi szervezzünk egy nyugatos bulit, persze ugyanott, ahol a koreaiaké lesz. :) Erre mondtam, hogy mi meg majd szervezünk volt szocialista országok bulit :D
Kinyomtattuk a leckét az angol nyelvű japán nyelvtan órára. Ez az előadás is hasznos egyébként, és elég élvezhető.
Hazafele találkoztam Katával, Yukko-val, Mama channal és Sayaka-val, együtt mentünk vissza a koleszba.
Kitakarítottam kicsi a szobámban, aztán elindultam a boltba, hogy Katával együtt bevásároljunk.
Találkoztam Katával és tutorával, Akarival, majd együtt elmentünk bevásárolni. Visszajöttünk, Kata feltette főni a csirkét, addig beszélgettünk, üdítőt és teát iszogattunk.
A fő téma az volt, hogy Akarinak tetszik egy fiú, meg mennyire nehéz menő srácot találni itt. Szegény lányok! :) Nekem nagy szerencsém van! Szóba került a Kata által úgynevezett Óita-betegség: a legtöbb srác, aki ide jön, furcsa lesz (meleg).
Lementünk a lobbi elé beszélgetni, és benéztünk a koreai partira. Mikor megláttak minket, megfagyott a levegő. Ki is mentünk azonnal.
Feljöttünk a szobába, beszélgettünk kicsit, megmutattam a festmény és a Yúji nevű srác közötti hasonlóságot Akarinak, jót nevetett rajta. Tudni kell, hogy neki itt nagy rajongói klubja van a lányok körében. Én tartom magam ahhoz, hogy ijesztő az arca :)
Hamarosan megjött Yukko, előtte kifőzte Kata a tésztát a Petitől kölcsönkért lábosban. Aranyos volt Yukko, hozott sajttortát, meg kenyeret a pékségből, ahol dolgozik.
Nemsokára hozzáláttunk a finom paprikás csirkéhez. El is fogyott (a tésztából maradt csak).
Aztán beszélgettünk, nevetgéltünk, lementünk a lobbi elé, végül Hyun is csatlakozott hozzánk. Nagyon nagy arc. A japán lányoknak tetszik, azt mondják rá, olyan akár egy idol. Mindenesetre jó a humora.
Mesélt a felvételi vizsgáiról, nagyon eszes gyerek, ő az, aki építésznek tanul. Katával mától fogva „best friend”-dé váltak, ahogy a kép is mutatja.
Megettük a sajttortát, ami nagyon finom volt, meg epret is eszegettünk. Szuperül sikerült ez az este! Kata holnap meg holnapután is jön :D Alig várom! Hajrá csajok! :D
11 körül elindultak a skacok, utána összepakoltam, elmosogattam és visszavittem Petinek a lábost. Volt egy rossz érzésem, ami be is igazolódott: Peti már aludt.
Hamarosan én is lefekszem, mert ki kell pihennem magam a holnapi csajos napra.
A nyugatos buli végül nem jött össze, bár a Lea szobájából hallottam kiszűrődni hangokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése