Ma van Shówa napja. "Shówa (személyi nevén Hirohito) az előző császár volt, uralma 1926-os trónralépésétől 1989-ben bekövetkezett elhunytáig .
Így én pl. a japán naptár szerint Shówa 63. évében születtem. Jelenleg Heisei 23. évét írjuk itt Heisei császár (Akihito) után.Az uralkodó császár születésnapja a Meiji-restauráció óta nemzeti ünnep Japánban. Ez az ünnep Shówa uralma alatt április 29-ére tevődött. A császárnapot most december 23-án tartják, mivel azonban Shówa császár olyan sokáig volt kegyes uralkodni, a nép megszokta, hogy április 29-e ünnepnap, így ez máig megmaradt Shówa no hi (Sóhwa napja) néven."
1-kor elindultam Katától. Előtte elmeséltem neki, hogy éjszaka beszélt álmában: japánul. Teljesen érthetően és artikuláltan, először azt hittem telefonál. Valakinek meg akart tiltani valamit.Így én pl. a japán naptár szerint Shówa 63. évében születtem. Jelenleg Heisei 23. évét írjuk itt Heisei császár (Akihito) után.Az uralkodó császár születésnapja a Meiji-restauráció óta nemzeti ünnep Japánban. Ez az ünnep Shówa uralma alatt április 29-ére tevődött. A császárnapot most december 23-án tartják, mivel azonban Shówa császár olyan sokáig volt kegyes uralkodni, a nép megszokta, hogy április 29-e ünnepnap, így ez máig megmaradt Shówa no hi (Sóhwa napja) néven."
Hazafele meglepő módon ismét találkoztam Terence-szel. Jött haza edzésről. Beugrottuk a szupermarketbe, aztán hazajöttünk. Tornáztam, megreggebédeltem és megmostam a hajamat.
¾ 5-kor találkoztam Yukkoval, aztán befutott Kata vonata is, majd együtt mentünk tovább Tsurusaki felé, ahol Akari lakik. 15 perc múlva megérkezünk, Akari biciklivel jött ki elénk. Szegény, ma is dolgozott.
Együtt elsétáltunk hozzájuk. Nagyon szép és nagy házban lakik, csoda kevesek a szülei, rokonai és nagyon édes a kutyája.
Már messziről hallani lehetett, hogy jön az ünneplő menet. Tradicionális zenét játszottak a gyerekek a hordozható szentély aljában, amit hatalmas kiáltások, kurjongatások közepette vittek fel s alá a helyi férfiak.
Aztán mikor vége lett, bementünk Akariékhoz beszélgetni. Hamarosan hetedhét országra szóló vacsorának lehettünk részesei, kaptunk kagylót, onigiri-t (rizsgombócot) és mindenféle húst, zöldséget, tengergyümölcseit. Közben belenéztünk az angol hercegi esküvőbe és megcsodáltunk a menyasszony ruháját.
Hamarosan megérkeztek Ma-kunék. Letették a közelben a kocsit, és megnéztük a kivilágított felvonulást. Ilyenkor a helyi tiszteletreméltó emberek kiülnek az utca szélére és a felvonuló emberek megmutatják, mit tudnak. Eszméletlen ahogy azokat a hatalmas hordozható szentélyeket mozgatják (láthatóan „szake” nevű üzemanyag is hajtotta… őket :D)
Hihetetlen látvány volt.
Miután vége lett a matsuri-nak, mindannyian bementünk Akariékhoz, beszélgettünk, nevetgéltünk, néztük kicsit a műkorcsolya bajnokságot. Ettünk édességet is (sajttortát, vaníliakrémmel töltött finomságot), szegény Ma-kunt belevitték a jóba: annyi a diétájának.
Úgy tűnik nekem is ki kell találnom valami rendszert, mert ha így folytatom… :/
Később hazamentek Ma-kunék, mi még megfürödtünk, beszélgettünk kicsit, aztán olyan 2 után lefeküdtünk aludni.
¾ 5-kor találkoztam Yukkoval, aztán befutott Kata vonata is, majd együtt mentünk tovább Tsurusaki felé, ahol Akari lakik. 15 perc múlva megérkezünk, Akari biciklivel jött ki elénk. Szegény, ma is dolgozott.
Együtt elsétáltunk hozzájuk. Nagyon szép és nagy házban lakik, csoda kevesek a szülei, rokonai és nagyon édes a kutyája.
Már messziről hallani lehetett, hogy jön az ünneplő menet. Tradicionális zenét játszottak a gyerekek a hordozható szentély aljában, amit hatalmas kiáltások, kurjongatások közepette vittek fel s alá a helyi férfiak.
Aztán mikor vége lett, bementünk Akariékhoz beszélgetni. Hamarosan hetedhét országra szóló vacsorának lehettünk részesei, kaptunk kagylót, onigiri-t (rizsgombócot) és mindenféle húst, zöldséget, tengergyümölcseit. Közben belenéztünk az angol hercegi esküvőbe és megcsodáltunk a menyasszony ruháját.
Hamarosan megérkeztek Ma-kunék. Letették a közelben a kocsit, és megnéztük a kivilágított felvonulást. Ilyenkor a helyi tiszteletreméltó emberek kiülnek az utca szélére és a felvonuló emberek megmutatják, mit tudnak. Eszméletlen ahogy azokat a hatalmas hordozható szentélyeket mozgatják (láthatóan „szake” nevű üzemanyag is hajtotta… őket :D)
Hihetetlen látvány volt.
Hyon, az éghető szemét(tárolóban)
Miután vége lett a matsuri-nak, mindannyian bementünk Akariékhoz, beszélgettünk, nevetgéltünk, néztük kicsit a műkorcsolya bajnokságot. Ettünk édességet is (sajttortát, vaníliakrémmel töltött finomságot), szegény Ma-kunt belevitték a jóba: annyi a diétájának.
Úgy tűnik nekem is ki kell találnom valami rendszert, mert ha így folytatom… :/
Később hazamentek Ma-kunék, mi még megfürödtünk, beszélgettünk kicsit, aztán olyan 2 után lefeküdtünk aludni.
A blogomra való hivatkozást az APA style sheet szabványának megfelelően kérném megformázni! :P :D
VálaszTörlésMegpróbáltam, de nagyon csúnya lett :D
VálaszTörlés