Mamaaaaaaaaaa!!!

Reggel 7-kor keltem, de nagyon nehezen ment, végül fél 8 lett belőle. Annak ellenére, hogy 8:20-kor indultam el, 5 perccel 9 előtt beértem a suliba. Megkértem a TO-sokat, hogy töltsék ki a kérdőívemet.

Lement az első óra, amin ugyanaz a négy ember volt, aki kedden is. :D Kiderült, hogy elmarad a második óra, így aztán most adtam oda Kanamori tanárnőnek az ajándékát, nagyon örült neki. Sikerült egy közös képet is készíteni vele hála Petinek. :D


Óra után odaadtam a TO-soknak az ajándékukat, ők pedig már ki is töltötték addigra a kérdőíveket. Nagyon rendesek, egész évben rengeteget segítettek. Ezután Petivel megebédeltünk, levittem Sárinak a tálkáját, ami a Kaikanban maradt, majd hazabicikliztem.
Útközben bementem a bankba, és érdeklődtem a speciális pénzérmék iránt, amit a bátyám egyik ismerőse keres, 3-at be is szereztem.

1 előtt levittük Mama cuccait a Kaikan elé. Kaptam Mamától egy közös fényképet és egy nagyon szép nyakláncot. Jaj, már most hiányzik!!!
A Kaikan előtt fényképezkedtünk, aztán nem bírtuk ki, bőgtünk, mint a gyerekek. Mamaaaaaaaaaaa!!! De azzal nyugtatom magamat, hogy még úgyis találkozunk. Ez 100%!


Miután Mamát elvitte Akira a reptérre, én rendbe raktam a szobát, és elintéztem pár dolgot.


3-ra értem jöttem a nénik, akikkel angolul beszélgettem, és elmentünk a Gasto nevű étterembe. Az egyik néni úgy döntött, sült almát eszik, a többiek is látszólag elég komolyan gondolkodtak, milyen desszertet válasszanak. Végül az egyikük megnyomta a gombot, hogy akkor rendeljünk, és szépen fény derült arra, hogy rajtam kívül mindenki sült almát eszik. Ez ám a csoportszellem! :D


Kaptam szép kézzel készített gyűrűt és kulcstartót, a néni ott helyben bevett a gyűrű méretéből, mert nagy volt. Csodaszép dolgokat tud készíteni.

Beszélgettünk a magyar helyzetről, a japán gazdaságról, társadalmi problémákról. Nagyon jól telt a délután. Fél 6 körül hazaértem, aztán elkezdtem készülődni, mert a Sári kolijában kezdődött egy japános buli.

Sáritól nem jött e-mail, de gondoltam azért nem állítok be üres kézzel, vittem chipset, édességet. Kiderült, hogy Sári vagy 4 mailt küldött, amit nem kaptam meg. Kikapcsoltam a telómat, aztán vissza, és 11 e-mail érkezett meg egyszerre. Huh! Valami nem stimmel a mobilammal.


Jókat beszélgettünk, miközben tintahalas és virslis tésztagombóckákat sütöttünk. Egészen 11-ig nevetgéltünk, aztán felmentünk Sárihoz. Hajnalig beszélgettünk, aztán 2 után ledőltünk.

A gondnok bácsi a következő üzenettel látta el a tálat, amit
a Sárinak leadtam: "Sára! Ezt egy szép cserediák bízta rám" :D