2011. augusztus 24., szerda

Elindultunk

Reggel bepakoltunk, megebédeltünk és elindultunk Fukuokába. Egy finom macchás fagyi csodával búcsúztunk Óitától.

A vonat hamarabb beállt, szerencsére volt helyünk végig. Eszméletlen gyorsan ment a vonat, gyakran bedugult a fülünk. Félúton megváltozott a menetirány, ezért átfordította mindenki a székét menetiránnyal szembe.


Két óra alatt megérkeztünk Fukuokába, ahol úgy elkezdett szakadni az eső, hogy a vonat tetején is hallatszott a kopogása.
Beültünk egy Kula Bár nevű helyre, nomen est omen. Igazából nem perverzióból ücsörögtünk ott, hanem mert jól lehetett látni az utcákat.

Lassacskán elállt az eső, így elindultunk megkeresni a szállásunkat. Hamarosan rá is leltünk, 10 percre volt az állomástól. Lepakoltunk a szobánkban, ami egy apró lukacska volt emeletes ággyal, de legalább le tudtuk este hajtani a fejünket.


Elindultunk sétálni, de megakadályozott minket az eső. Körbenéztünk a közeli plázákban, boltokban, igazából ez az, amiéről Fukuoka (Hakata) híres.


Körbenéztünk a helyi száz yenes boltban, ruhaboltokban, zene- és hangszerboltokban. Mikor úgy tűnt, elállt az eső megindultunk a híres Canal City felé, de megint esni kezdett. Megvacsoráztunk, aztán olyan 7 körül tényleg nekivágtunk az útnak.


Egy néni mondta, hogy 20 perc gyalog az út, de vajon tudja-e, egy magyar milyen gyorsan megy :D Sokat viccelődtünk a rámen-nel (már nem rámen, rám nem rámen)
A fukuokai tésztás leves elég híres. Ugyanúgy tonkotsu (csontvelős), ahogy egész Kyúshún, de elvileg itt különlegesen finom. Sajnos a éttermek itt nagyon büdösek voltak, ezért -miattam- nem ültünk be.


Elsétáltunk a nagy esőben a közeli folyóig, aminek a partján hatalmas kivilágított épületek tornyosultak. Kicsit túl is mentünk a keresett Canal City-n, de végül megtaláltuk.


Megnéztük a szökőkút-játékot, lenyűgöző volt. Több fajta szökőkút is láttunk: zenére táncolót és hangjátékosat; ahogy kijött a víz a lyukból, keleti hangszerre emlékezetőt hangot és dallamot játszott.



Megkérdeztük az információnál, hogy létezik-e még az a vízesés, ami japán karaktereket és mindenféle figurákat tud kirakni, de sajnos megtudtuk, hogy az csak egy időszakos dolog volt.
Ezt nem láttuk!

Visszamentünk a szállásra és 11 körül sikerült is elaludnunk, bár a harmadikon elég nagy buli ment.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése