Ettem egy keveset ebédre, de nem vitte túlzásba, mert Mimata san hívott, hogy készül nekem mindenféle o-nigirivel (rizsgombóccal) és o-bentó uzsis pakkal.
Fél 3-ra értem jöttek autóval és elindultunk a Beppuban lévő Harmony Land-be. Amíg Mimata san férje vezetett, mi megebédeltünk. Isteni finom salátát, a férje által készített tojástekercset (ilyen jó ízűt még sosem ettem) és mindenféle hús és halat készített nekünk.
Mikor megérkeztünk a parkolóba, Mimata san férje is megebédelt. Négy körül bementünk Hello Kitty otthonába. Kiderült, hogy 22 évvel ezelőtt, amikor megnyitotta kapuit Harmony Land, Mimata san 3 napon keresztül itt volt a gyerekeivel, hogy mindenre fel tudjanak ülni.
Mi először irányba vettük az óriáskereket, amiről lehetett látni az óceánt és az egész vidámparkot.
Ezután felültünk a körhintára és mindenféle állatfigurás vasútra, repülőre. Visszamentünk a gyerekkorunkba. :D
Mimata san férjén láttam, hogy van egy gyors hullámvasút, amire szeretne felülni, így mondtam, hogy nyomááás! Üljünk fel rá! Nagyon örült neki.
Miután felültünk mindenre kezdődött a show. Óz a csodák csodája jellegű parádéban volt részünk Hello Kitty-vel és egyéb állat- és emberfigurákkal.
Az előadás fináléján szappanbuborékokkal búcsúztatták a közönséget. De még koránt sem volt vége a napnak. Kezdődött a díszkivilágítás.
Egy hatalmas labirintus jellegű kertet jártunk végig. Olyan volt, mint ez Aliz csodaországban. Vagy fél órát sétáltunk és elértünk a legszebb részéhez a fényjátéknak. Fényképezkedtünk, aztán mentünk vissza, mert kezdődött a záró műsor.
Hello Kitty tartott nekünk Karácsonyi táncot. Aranyos és giccses volt. :D Végül bementünk a szuveníresbe és kaptam Mimata san-tól egy Hello Kitty-s kulcstartót és egy mappát.
Ekkor vette észre Mimata san férje, hogy elvesztette a lépésszámoló szerkentyűjét. Gyorsan bejegyeztettük az elveszett tárgyak listájára, aztán elindultunk vissza a városba.
Mimata sannal arra jutottunk, hogy még beülünk a Joyfullba beszélgetni. Idáig is sok érdekes dologról beszélgettünk, de ma komoly és mély témákról esett szó. Nagyon jól esett, hogy tudtam vele lelki dolgokról is beszélgetni, és persze az is, hogy Mimata san úgyszintén megnyílt előttem. Azt hiszem ez igazi kincs! Igazi családtaggá váltunk egymás számára a mai napon.
Egészen negyed 12-ig beszélgettünk és még így is nehezünkre esett az elválás. Mimata san férje jött értünk autóval és hazavittek engem a Kaikanba. Kiderült, hogy meglett a lépésszámláló. :D Nem is veszett el, végig megvolt. :D
Éjfélkor már durmoltam is. A négy órás séta majd a szintén négy órás komoly beszélgetés után azt hiszem elfáradtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése