Apu majdnem egész este a szakdolgozatomhoz szükséges kérdőívek eredményével és annak értékelésével foglalkozott. Sajnos nem értek az Excelhez, ezért még tegnap megkértem, hogy majd segítsen. Erre egész este kukorékolt, hogy előrébb legyünk. Hatalmas segítség volt!
Felhívtam az Usuki Kő Buddha hivatalos számát, hogy mit tudnak a buszjáratokról. Kiderült, hogy mivel elseje van, ma csak három busz megy a nevezetesség felé.
50 perc vonatozás után megérkeztünk Usuki állomásra, ahol még vagy egy órát kellett volna várni a buszra, ezért úgy döntöttünk, és nagyon jó döntés volt, hogy taxival megyünk és busszal jövünk.
15-20 perc múlva megérkeztünk a Kő Buddhákhoz. Végignéztük az összes Heian-kori kőbe vésett Buddha szobrot, gyújtottunk füstölőt a tiszteletére.
Megálltunk egy bambuszerdő mellett is, ami után a legfelsőbb szintre érkeztünk.
A három fő Buddha szobránál volt egy bácsi, aki mesélte, hogy 2 heti esőzés után a kopott piros, sárga alakok élénk színekben tündökölnek. Láttunk róla fényképeket is; hihetetlen!
A hegy tetején meglátogattuk az idei első shintó szentélyt, ahol húztunk szerencsekártyákat. Most nekem lett nagy szerencsém. :D Viszont anyu feltalált a shintó kőkapu tetejére, ami szintén jót jelent.
Miután lementünk a hegyről, megnéztük Kő Buddhák utolsó állomását, majd visszamentünk a buszhoz. Még volt idő az indulásig, így anyuval vettünk finom puffasztott édességet, amiből ettünk is pár szeletet.
Visszabuszoztunk a háromszintes pagodáig, ami lenyűgöző volt, majd megnéztük a közeli nagytemplomot.
Szerencsére sikerült megtalálni a történelmi utat, amin végighaladva rengeteg templomot megcsodálhattunk.
Szemerkélő esőben érkeztünk meg a Jasaka Szentélyhez, ahol elég sok ember tette tiszteletét a kamik előtt. Ilyenkor meg lehet simogatni a szent lovat és ünnepi zene mellett szólni az istenekhez. Meg is tettük. :D
Mivel már elég éhesek voltunk, bementünk egy közeli éjjel-nappaliba és vettünk o-bentós uzsonnás táskát. Anyu sült csirkefalatokat evett kiflivel, apu tojásos-rántott húsos rizsrakást én pedig sült tésztát. Az ebédet egy krémes jellegű desszerttel zártuk.
Visszasétáltunk az Inaba nemesi család volt házához, ami igazi tatamis japán típusú otthon volt. Jobbra a szolgáló részleg, bal oldalt a család lakhelye volt. A kert is meseszép, igazi műalkotás!
A helyi személyzet elmesélte, hogy az Usuki Vár, amit felé vesszük majd az irányt, teknős alakú, és régen tengerrel volt körülvéve, ami megvédte a nemeseket az ellenségtől.
Felsétáltunk a várba, ahol megcsodáltunk a kőhídon keresztül megközelíthető szentélyt, majd lesétáltunk a sok piros shintó kapu alatt a városig.
A tökéletes kirándulást egy kávéval/teával zártuk. Hamarosan jött is a vonat, amivel 50 perc alatt visszaértünk Óitába.
Visszagyalogoltunk, aztán ettünk vacsorára lencsét, amit anyu tegnap megfőzött. Nagyon jól esett. Ezután bepakolta, majd apu megmutatta, hogyan érdemes elemezni a kérdőívek eredményét és hogyan kell diagramot készíteni belőle.
Este korán ledőltünk, mert holnap hamarabb indulunk, mint eddig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése