Elég jól aludtam a hajón, ez az első ilyen alkalom. Fél 7-kor meg is érkeztem Kóbéba. Onnan elbuszoztam a vonatállomásig. Szerencsére hamarosan jött a vonat és negyed 9-re Kiotóba értem. Beültem a Mekibe, amíg anyuék nem jöttek.
10-re odamentem a kijárathoz, és vártam anyuékat, de mint később kiderült, lekésték az utolsó átszállásnál a vonatot, ezért a következővel jöttek. Kicsit elkerültük egymást az állomáson, mert nem ugyanott várakoztunk, de szerencsére hamar megoldódott a félreértés.
Kisebb térképböngészés után megkérdeztem az információnál, merre van a hotelünk, amit 5 perc séta után meg is találtunk. Mivel egytől lehetett csak bejelentkezni, ezért elmentünk bekapni valamit.
Egy okonomiyakis helyre mentünk, ahol három különböző ízű halmentes zöldséges, húsos sült „palacsintát” ettünk. Isteni finom volt. Mellé kértünk zöld teát is. Magunknak sütöttük az asztal közepén levő sütőlapon.
A finom ebéd után lepakoltunk a szobánkban, aminek száma 712 volt. 12, a kedvenc számom! :D Az ablakból pont rá lehetett látni a Kiotó Toronyra. A kilátóba kaptunk ingyen jegyet, majd megkeressük onnan is az ablakunkat.
Elindultunk a Keleti Hongan-ji templom felé, aminek megcsodáltuk hatalmas csarnokát. Lenyűgöző a mérete és díszítettsége.
Ezután átbaktattunk a Nyugati Hongan-jibe, aminek aranyozott sárkányos kapuit ámulattal néztük.
Később ettük egy-egy fagyit, bár eléggé lehűlt a levegő. Mai utolsó állomásunk felé vettük az irányt.
10 perc séta után megérkeztünk a Tóji nevű templomhoz, ami 5 szintes pagodájáról híres. Közben anyuék megkóstolták a sült édesgyökeret; nagyon ízlett nekik. sült gesztenye szerű íze van.
Elsőként meglátogattuk a pagodát, aminek szobra és festményei lenyűgözőek. A következő épületekben Buddhák és Égtájőrzők réges-régi szobrai kerültek kiállításra.
Gyönyörködtünk még a japán pontyokkal teli tóban, aztán indultunk visszafelé.
Útközben beültünk egy udonozóba, ahol currys udont, tésztalevest ettünk, és kértünk még egy tojásos csirkés rizshegyet. :D Ez is fergetegesen finom volt. Fogyni nem fogunk, az biztos.
Visszafelé vettünk reggelit holnapra, és megittunk egy-egy kávét. Visszajöttünk a szobába, ahonnan gyönyörködtünk a kivilágított Kiotó Toronyban.
Miután lefürödtünk, felvettük a yukatánkat, könnyed japán köntösünket. Így néztünk ki benne.
Viccelődtünk azzal, hogy ha mi látjuk a Kiotó Tornyot, az ott bámészkodó turisták is látnak minket, sőt azért fizetnek, hogy minket láthassanak. :D
Este rendezgettük még kicsit a képeket, aztán ledőltünk aludni. Kell is az energia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése