Az asztalon való dobolás után 11 körül összepakoltam és bebringáztam a suliba. Sajnos kicsit esett az eső, ezért félő volt, hogy a koncert sem úgy fog sikerülni, ahogy reméltük.
A Sound Family-s srácok már árulták a sült csirkefalatkákat. Csatlakoztam én is hozzájuk és pár tanárnak és ismerősnek sikerült is eladnom. :D
Vettem Petiéknél fagyis palacsintát; nem akarok túlozni, de baaaaromi finom volt. Ettem még japán édességet és krokettet.
Beszéltem a TO-s bácsival, aki beszerzett nekem pár könyvet a szimpóziumhoz, de majd csak hétfőn viszem haza. Mondta, hogy jön az egész TO megnézni a koncertünket.
1 körül átöltöztek a fiúk lány ruhába. Az a szokás, hogy az elsőéves fiúk mind szoknyát húznak.
2-kor bezártuk a boltot, összepakoltunk és átvonultunk a stúdió környékére. Ott beszélgettünk kicsit, aztán levittük az erősítőket és a dobot a színpad mellé.
Fél 4-kor el is kezdődött az első koncert. Beálltunk a színpad elé a Sound-osokkal és jót tomboltunk rá. Ügyesen játszottak és jó hangulatot teremtettek.
A másik zenekar koncertje alatt már pogózás is volt. Én pedig elkezdtem izgulni, ugyanis a következő és egyben utolsó előadók mi voltunk.
Felmentünk a színpadra. Szinte mindenki eljött: Yukkoék, Mayumiék, Al-ék, Sári és a kaikanlakók.
Pont amikor játszani kezdtünk, szemerkélni kezdett az eső, de végül szerencsére elállt.
Nagyon jó volt a hangulat, élveztem a zenélést, sajnos egyszer elég csúnyán elrontottam, de szerencsére az elején volt, akkor még nagyon izgultam. A „szólóm” viszont egész jól ment. :D
És még egy kicsit beszéltem is a mikrofonba, amíg a többiek áthangolták a gitárokat. Asszem elég hülyeségeket mondtam, de sebaj!

Vége lett a koncertnek, mindenki jött gratulálni, aztán sietősen visszapakoltuk a hangszereket a helyére.
5 után kezdetét vette a Mr. Lady verseny, ahol a szakkörök és klubok elsőéves fiú tagjai mind lányruhát öltenek és mindent beleadva táncolnak, próbálják elnyerni a zsűri tetszését. Először gáznak tartottam, de nagyon szórakoztató volt. 1-2 fiú tökéletesen elment volna lánynak.
A Sound Family-s lányok, a mi kis büszkeségeink
(a piros nem paróka, a srác igazi haja)
(a piros nem paróka, a srác igazi haja)
Másfél óra után vége lett a versenynek, kiosztották a díjakat, aztán nagy futás után elértük a vonatot, amivel hazajöttünk.
Este elmentünk a PEI-ba, ahol Markus mindenkit meghívott egy italra, mert múltkor nyert 10 ezer yent a Halloween party-n. Rendes tőle. Táncoltunk egy nagyot megint csak a Marolyn iPodján lévő számokra, aztán a szemerkélő esőben hazagyalogoltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése