2011. november 15., kedd

Húúúúús, illatos húúúús

Délelőtt bebicikliztem a suliba, hogy leadjam a tegnap beszerzett számlákat és mihamarabb visszakapjam a pénzt.
Avval a lendülettel kinyomtattam a múltkori beszédem szövegét, mert Mimata san is szerepelt benne, és gondoltam megmutatom neki.

12 körül találkoztam Felixékkel és elindultunk a suli közelében lévő koreai yakuniku baikingu-ba, vagyis svédasztalos sült hús bárba.


Nem csak húst lehetett sütni, hanem volt mindenféle japán étel: sushi, sült tészta, rizs, levesek, zöldségek, desszertek és mindenféle üdítők.


Az egész társaság pukkadásig tömte a hasát. Visszafelé a biciklizés kész pokol volt.


Hazaértem és rögtön nekiálltam a leckéknek, mert holnap Mimata san-nal megyek Kujúkushimára, ami Nagaszakiban van.

Megírtam a leckéket, aztán befejeztem a szimpóziumom szövegét és ppt-jét, aztán elküldtem Kanamori tanárnőnek. Remélem holnapra kijavítja. Próbáltam kicsit kevésbé gyerekesre venni a figurát, remélem sikerült. Bár tudományosnak semmiképpen sem nevezhetném.

Este még beugrottak Yukkoék, hogy megkérdezzék, a decemberi fesztiválon akarunk-e főzni magyar kaját. Ezután bevásároltam, majd korán ledőltem, mert holnap fél 6 körül kelek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése