Ahogy vége lett az óráknak mentem találkozni a fogadócsaládommal, akik a közelben laknak. 3-kor felvett Andó san a Nyugat-Óita állomásnál és elvitt a meseszép házukba. A hegy tetején álló vityillóból csodaszép kilátás nyílt Beppu öblére.
A fogadó apukám antik tárgyakkal kereskedik, a felesége pedig besegít neki. Van egy ötödikes lányuk és egy kicsit idősebb fiuk. Vele sajnos nem volt szerencsém találkozni. Akita kutyust tartanak a házban. :D
Nagyon kedves és jó humorú emberek és még elég fiatalok. Mihelyst kiderült, hogy szeretem a japán stílusú házakat és szentélyeket, ezért rögtön elvittek a közeli shintó szentélybe.
Meseszép helyen volt, az erdő kellős közepén. Vettek nekem omikuji-t, „jövendőmondó papírját”. Egész jókat jósolt.
Aztán elhoztak egészen a koleszig. Lebeszéltük, hogy augusztus elején megyek hozzájuk homestay-re.
7 körül elindultunk a közeli Nagahama fesztiválra. Sokan yukatát vettek fel, nagyon jól állt a csajsziknak.
Rengeteg ember csődült az utcára, ilyet azért ritkán látni. Lehetett kapni minden finomságot: pálcára húzott uborkát, halat, almát és takoyakit.
A szentélyben ünnepi előadást tartottak, sikerült Isinek rögzíteni hangmintákat belőle. Eszméletlen jó hangulata volt a japán „búcsúnak”.
Homono, a fakacsa
Később elmentünk venni sört és iszogattunk a tömeg kellős közepén. Láttunk sör-tolvajt is, kitartóan rohantak utána civilek és rendőrök. Találkoztunk a helyi suhancokkal, akik majd leüvöltötték a rendőrök fejét.
Hazaballagott a társaság, beszélgettünk még kicsit a kolesz előtt, aztán feljöttünk filmezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése