Csütörtökön első órában lement a vizsga, nem volt annyira vészes, bár a szarvas írásjegyét megannyiszor elrontottam. Láttam én, hogy egy vonás nem ott van ahol kéne, de nem akart összeállni, hogy van helyesen. Így jártam :D A csodaszarvas legendájából nem hiányozhatott a szarvas írásjegye. Ez egy igazi „csodaszarvas” lett.
A kisteszttel sem volt baj. Utána együtt ebédeltünk a Katával és siettem haza, mert jöttek a lég kondi szerelők. Isivel találkoztunk az állomáson, elmentünk a százjenesbe, majd visszasétáltunk a koleszig. Isi kiment a vízpartra én meg vártam a bácsikat.
Meg is jöttek. Az a bácsi volt, aki még az érkezésünkkor a takarítást és a waxolást végezte. Jót elnevetgéltünk, eléggé pimasz, de jól tudtam kezelni, így nagyokat nevettünk. Jött egy idősebb bácsi is, akinek szintén jókat kacagott.
Beszélgettünk az itteni ételekről, ismét előjött az elhízás, hogy minden cserediák elhízik az itteni finom koszton. Kérdezte, hogy én miért nem? Mondtam, hogy ne féltsen, februárig még van időm. Behozom a lemaradást.
Aztán szóba került Magyarország a dinnye révén. A bácsi azt mondta, hogy sokak szerint a dinnye nagyon finom Óitában. Erre mondtam, hogy igen, csak elég drága. Egy magyar tanár havi fizetéséből 9 darabot lehet venni. Nem akarták elhinni. Elhatározták, hogy jönnek az országunkba kikapcsolódni :D
Szépen kitisztították a légkondit, kijött belőle az összes penész. Utána elmentünk Isivel a nagy boltba, ami olyasmi, mint nálunk a Tesco, lehet kapni mindenfélét. Megnéztük a szépségápolási cikkeket, ruhákat és a bútorosztályt. :D
Miután hazaértünk megvacsiztunk, és nekiálltam tanulni. Kilencre nagyjából befejeztem az ötös nyelvtanra való készülést, majd 1-re megírtam a kiselőadást. Remélem jól megy minden holnap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése