Reggel nagy nehezen felkeltünk, de szakadt az eső, így át kellett gondoltunk, mit is szeretnénk megnézni. Elhatároztuk, hogy Glover Garden, Dejima, Heiwa Kóen hármas lesz a cél, aztán elmegyünk egyet shoppingolni a közeli plázába.
Reggeli után el is indultunk, felszálltuk a villamosra, nagyon aranyos egy kocsis villingerek rótták az utakat. A vonaljegy 120 yen volt, drágábbra számítottunk. Ennek örömére rossz villamosra szálltunk fel, de aztán korrigáltuk a dolgot és megérkeztük a Glover Garden megállójába.
Pár perc után kiszúrtuk, hogy van egy siklójellegű lift, amivel ingyen fel lehet jutni a nevezetességhez.
Megnéztük egy angol vállalkozó, Thomas Blake Glover rezidenciát, ami a nyugati és a keleti stílus keverékét mutatta, és a környezetében levő kiállításokat, szobrokat.
Madame butterfly-os emlékház és ruhapróbáló is volt.
Hihetetlen hangulata volt a mesés Nagasaki öbölre néző nyugati típusú házaknak, kerteknek.
Ezután tovább mentünk a kiszemelt étterem felé, amit Kata a Yú-től kapott Nagasaki útikönyvben talált. Rendeltük egy-egy adag torukoraisu-t, ami mindenféle ételek keverékéből áll. Hamburger hús, krokett, tészta, rizs, zöldség és különféle öntetek. Hihetetlen adagokat kaptunk, alig bírtuk megenni.
Egy kis pihenő után megindultunk Dejima, egy icipici szigetecske felé, amit portugál kereskedők építettek, majd kínai és holland kereskedők használták az 1640-es évektől 1853-ig, és csak később vált a város részévé.
Hihetetlen látvány volt, ahogy a japán tatamikon európai bútorok és szőnyegek sorakoztak.
Néhol elég barbárnak tűntek a jelenetek, főleg az egészben kirántott kiskacsa és a hatalmas sült disznófej.
Kata mondta, hogy nagyon sokáig azt hitték a japánok, hogy az európaiak vért isznak, pedig csak bor volt. :D
Miután megnéztük Dejimát, átvillamosoztunk a Heiwa Kóen-be, vagyis a Béke Parkba, de az emlékmúzeumba nem mentünk be, éppen elég volt a hirosimai.
Végül visszavillamosoztunk a plázához, nézegettünk szuveníreket, de egyelőre csak vacsorának és reggelinek valót vettünk. Visszamentünk a ryokanba, megvacsoráztunk, kikerestük a holnapi menetrendeket és folyattuk a tegnapi sorozatot. Egy óra körül lefeküdtünk aludni. Még mindig esett az eső.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése